Túlgondolás - Blog Posts

Egyszerűen felfoghatatlan, hogy

mekkora apróságokat,

mennyire túl tud gondolni az agyunk...

I don’t have trust issues because people cheated on me, I have because they cheated with me…

Végülis, Te is csak egy vagy a sok elalvás előtti gondolataim közül.

Azt hiszem félnem kéne magamtól és a gondolataimtól...

Mikor gondolkodnom kéne, az agyam teljesen üres,

Viszont ha csak szeretnék kikapcsolódni, elveszek a gondolataim hálójában.

az a jó a túlgondolásban, hogy

már előre tudom a lépéseid..

Már unom, hogy minden este úgy alszom el, hogy jön egy gondolat...

majd egyből lessz három,

háromból kilenc,

kilencből huszonhét...

és lassacskán beleőrülök.

Napról napra jobban gyűlölöm magam.

Túlgondolás

Nem mondok senkinek újat azzal a szóval, hogy "túlgondolás". Sokan hajlamosak vagyunk rá akármilyen ok nélkül. Néha pedig olyan dolgokat is túlgondolunk, amiken egyáltalán nem kéne pörögni, hisz biztos pontok az életükben. Többnyire. Vagyis ezt hisszük. Néha csak vagyok és azon tűnődöm mi lenne, ha te nem lennél az életem része. Olyankor minden elhomályosodik. Olyan, mintha egy másik dimenzióban lennék, ahol én, én vagyok. Csak épp nélküled... És ezen a helyen, ebben a dimenzióban... Nagyon, nagyon, de nagyon szomorú vagyok.

~ Nem tudom leszek-e valaha egész, elég, s egy darabban...

/ Néha fájnak a törések énem porcelánján, és olyan, mintha a szilánkok olykor-olykor belém hasítanának... /

én sem értem, de fáj valami itt bent...

~ Te belemennél, ha csak rövid ideig tart?

Ha azt nézzük semmi sem tart örökké, és hülyeség lenne arra várni, hogy "majd ha eljön a megfelelő idő" hiszen gyakran vált az ember életstílust is. 8 év ált. suli, 4 év középsuli, 3-6 év egyetem, vagy egyből meló, élőléptetés, áthelyezés, teljes meló váltás, tovább/átképzés, költözés, személyiség és életcélok változása, akármi. Na és most nézzük ezt két emberrel egyszerre...

Egyrészről hülyeség a "majd ha minden patika lesz, akkor megtalálom az életem végéig tartó szerelmet" nézőpont, másrészről az is hülyeség, ha az ember ösztönei által hajtva fűvel fával menetel, miközben az élete egy "shit tornado".

Ki/mi szabja meg mi a helyes? Mennyiség, minőség, időtartam miegyebek? Mindent bele, vagy csak lábujjhegynyit? Mi van ha csak 4 hónap, vagy 4 év, vagy akár 4 évtized? Mi van ha csak átmeneti, de jó volt amíg tartott és jól is váltok el? Netán 4 évtized és 3 gyerek után jobb szarul elválni?

Végén már a fejem is belefájdul a túlgondolásba és arra jutok a racionalizálással, hogy jobb egyedül... de mégis, mintha valami hiányozna itt bent. 💟

/ confusion level 100% /