Az A Nagy Helyzi, Hogy Szerintem Az Euphoria Ket Kulon Evadaban Jartunk Es Egy Teljesen Masik Cselekmenyszalon

amikor rám ül egy ilyen nyugis hangulat és mikor megyek dolgozni azt érzem, hogy csönd van pedig tudjátok milyen a belváros reggelente akkor elkezdek aggodni. Ha a nap végéig nem basz fel semmi akkor meg már félek.

köztudott hogy az öngyilkosságot egy ilyen megnyugvás előzi meg, vicces, hogy annyi mumus van az ágy alatt és annyi pazichopata körülötted, de te mégis saját magadtól félsz a legjobban.

nem is tudom mit csinalnek ha valaki a fulembesugná, hogy kivánlak. szerintem őszinten még sose happened

Huha ugy erzem kezd elmulni a depressziom; ugy erzem magam mint evekkel ezelott. Mintha egy a sotetszurke fatyol szakadozna fel a szemem elol. Ujra nezem az epuleteket, almodozok ha mennem kell valahova es kizarok mindenkit mibdenhol es kezdem elvezni az egyedulletet.

Viszont ami nagyon nem kiraly, hogy a suicid gondolataim megvannak csak ugy erzem talan kicsit kesobb lesz itt az ideje.

bárcsak ne létezne az a szó, hogy szorongás. az azt jelentené, hogy nem létezne ez a pokoli érzés amitől órákig fel s alá járkálok vagy épp a teraszon ülök halálpálcázgatva vagy tudnék inni egy pohár vizet mert szükségem van rá de nem birok felkelni mert nem kapok levegőt.

arra lennék ugy igazán kíváncsi, hogyha valaki megbánt és eljátssza a bizalmad, még ha meg is bocsájtasz de nem mutatod ki a haragot vagy sértődöttséged hanem act like everything is fine. Mintha nem történt volna semmi és visszaáll minden a régire akkor érzi a tettei súlyát egyáltalán? Vagy baszik bele és újra megteszi veled mert ‘múltkor sem volt belőle semmi’?

viszont ha legjobb barátok vagyunk akkor nem lenne fura a padlon lapokra irva a pro contra érveket levezetni mindkettőnk szemszögéből nem?

az már megvan, hogy iszonyatosan elvesztettem önmagam valahol, már csak az a kérdés, hogy pontosan mikor. vagy talán meg sem voltam még soha? mindig csak kapcsolatokban próbáltam helytállni mint egy side karakter a videojátékokban, de a next levelnél már nem engem választottak.

szóval akkor ki is vagyok én valójában

megéri józannak maradni és ugy élni ‘ahogy azt kell’ vagy basszak bele mert amugyis azt érzem, hogy nem kell annyira előre terveznem mert pár év max és vége?